Ő volt a magyar Greta Garbo, akit még Sztálin is csodált, mégis elfeledve hunyt el a fantasztikus tehetségű magyar színésznő

1904-ben, egy sokgyermekes budai család legifjabb sarjaként látta meg a napvilágot az a törékeny, szőke kislány, akiből később világhírű színésznő lett. Már gyerekként szeretett a figyelem középpontjában lenni – szavalt, énekelt, táncolt, mindenben ott volt, ahol a színpad és a taps. A tanulás azonban nem tartozott az erősségei közé.

Tizenöt évesen már a Színművészeti Akadémiára vágyott, és mivel a hivatalos korhatárt nem érte el, egy kis füllentéssel nyitotta meg pályája első ajtaját. Tehetségét azonnal felismerték – Molnár Ferenc és Bárdos Artúr is meglátta benne az igazi színpadi csillagot. Molnár még darabot is írt neki: Az ibolya címszerepét kifejezetten neki szánta.

A pesti közönség kedvence – és a filmvászoné is

Franciska pillanatok alatt a pesti színházi élet üdvöskéje lett. Minden előadás, amelyben szerepelt, teltházzal futott. A mozik is hamar felfedezték: előbb a magyar némafilmek világában hódított, majd Berlinbe költözött, ahol már hangosfilmben is megcsillogtathatta tehetségét.

A német nézők rajongtak érte, de az új politikai vezetés már kevésbé: a náci ideológia nem tűrte a zsidó származású művészeket. Franciska ennek ellenére nem adta fel – és új lehetőség nyílt előtte... a keleti fronton.

A sztálinista Moszkva ünnepelt dívája

Véletlen vagy sors? Franciskát Moszkva tárt karokkal fogadta, ahol szó szerint sztárként bántak vele. Az 1935-ös orosz filmszemlén bemutatott Péter című filmjével az év vígjátéka címet nyerte el. A legenda szerint maga Sztálin is többször megnézte filmjeit saját moziszobájában.

Bár busás gázsit ajánlottak neki, Franciska mégsem maradt – inkább Amerikát választotta. Ekkor már túl volt első házasságán, Lestyán Sándor újságíróval.

Hollywood is tapsolt – egy időre

Los Angelesben új lendületet vett a karrierje. A Kalózkisasszony című filmje már amerikai bemutató volt, ahol Fredric March oldalán játszott. Egy másik produkcióban Bing Crosby volt a partnere. Minden adott volt a hollywoodi áttöréshez.

Gaál Franciska / Fotó: Wikipedia

Ám a második világháború hírei megváltoztatták életét: megtudta, hogy édesanyja súlyos beteg, ezért visszatért Magyarországra. Ekkor már üldözöttként kellett rejtőznie, második férje, Dajkovich Ferenc balatoni villájának pincéjében.

Az orosz katonák, akik megtalálták, azonnal felismerték a sztárt – nemhogy bántották volna, inkább értetlenkedtek, mit keres egy ilyen híresség egy pincében.

Újra Moszkvában, aztán örökre elfeledve

A háború után már elfogadta a szovjetek hívását, két hónapot töltött Moszkvában, ahol úgy ünnepelték, mint nyugaton Garbót. De ő ismét elvágyott – 1947-ben végleg Amerikába költözött. Ezúttal már nem sikerült visszatérni a reflektorfénybe. A filmvilág közben átalakult, új nevek, új arcok uralták a vásznakat.

Szomorú vég egy szegénykórházban

Férje halála után Franciska teljesen egyedül maradt. Sem vagyon, sem munka, sem hírnév nem maradt meg számára. Végül 1973-ban, 69 éves korában hunyt el egy szegénykórházban New Yorkban – szinte ismeretlenül.

Újjászülető emlékezet

A világ viszont nem felejt. 2014-ben Geréb Anna életrajzi regényt írt róla, amiért Moszkvában díjat is kapott. Az orosz főváros egy kiállítással is emlékezett a „magyar Greta Garbóra”, aki még ma is ikonikus alak náluk.

Talán itthon is eljön az idő, amikor Gaál Franciskára újra úgy emlékezünk, mint akire méltán lehetünk büszkék.

Forrás: Ujsagmuzeum.hu